17.1 A maró G-kódjainak bemutatása

A fő megmunkálási G kódok az interpolációs mozgások, ill. az előprogramozott ciklusok közé sorolhatók. Az interpolációs mozgásos megmunkálási kódok a következők:

G01 - Lineáris interpolációs mozgás
G02 - Körinterpolációs mozgás az óramutató irányába
G03 - Körinterpolációs mozgás az óramutatóval ellentétes irányba
G12 - Körkörös zsebmarás az óramutató irányába
G13 - Körkörös zsebmarás az óramutatóval ellentétes irányba

G01 A lineáris interpolációs mozgás feladata az egyenes vonalak megmunkálása. Kiadásához az Fnnn.nnnn címkóddal előtolási sebességet kell megadni. Az Xnn.nnnn, Ynn.nnnn, Znn.nnnn és Annn.nnn opcionális címkódok a megmunkálás irányának megadásához. A soron következő tengelymozgási parancsok a G01 utasításban megadott előtolási sebességgel történnek, mindaddig, amíg ki nem adnak egy másik tengelymozgási parancsot, ill. G00, G02, G03, G12 vagy G13 utasítást.

A sarkok letörhetők az opcionális Cnn.nnnn argumentummal, amely a letörés alakját definiálja. A sarkok lekerekíthetők az opcionális Rnn.nnnn címkóddal, amely a lekerekítés sugarát definiálja. További információkért lásd G01 Lineáris interpolációs mozgás (01 csoport).

A körkörös megmunkáló mozgások G-kódjai a G02 és a G03. A körinterpolációs mozgáshoz az ív, ill. a kör több opcionális címkóddal adható meg. Az ív, ill. kör megmunkálása a szerszám pillanatnyi pozíciójától [1] kezdődik, a G02/ G03 parancsban megadott geometriára.

Az ívek két különböző módszerrel definiálhatók. Az előnyben részesítendő módszer esetében definiálni kell az ív vagy a kör középpontját az I, J és/vagy K koordinátákkal, valamint az ív végpontját [3] az X, Y és/vagy Z koordinátákkal. Az I J K értékek a kezdőponttól [2] a kör középpontjáig terjedő relatív X Y Z távolságokat definiálják. Az X Y Z értékek a kezdőponttól az ív végpontjáig terjedő abszolút X Y Z távolságokat definiálják a pillanatnyilag érvényes koordinátarendszerben. Kör megmunkálásához ez az egyetlen módszer. Ha csak I J K értékeket definiálnak, a végpont X Y Z értékei nélkül, akkor a rendszer kört munkál meg.

Az ív megmunkálásának másik módszere, ha definiálják a végpont X Y Z értékeit, valamint R értékkel a kör sugarát.

Az alábbiakban példákat mutatunk be a két különböző módszer használatára 2" (vagy 2 mm) sugarú, 180 fokos, óramutató járásával ellentétes ív vágására. A szerszám az X0 Y0 [1] ponton kezd, az ív kezdőpontjára [2] mozdul, majd a végpontig [3] megmunkálja az ívet:

Az alábbiakban egy 2" (vagy 2 mm) sugarú kör megmunkálására látható példa:

%
T01 M06 ;
...
G00 X4. Y2. ;
G01 F20.0 Z-0.1 ;
G02 F20.0 I2.0 J0. ;
...
M30
%

A szerszám-kompenzáció a szerszámútvonalat úgy tolja el, hogy a szerszám valós középvonala a programozott útvonaltól jobbra vagy balra haladjon.

A szerszám-kompenzációt rendszerint azért programozzák be, hogy a szerszám eltolásával korrigálják annak méretét. Az eltolási képernyőn adható meg az a távolság, amivel a szerszámot el kell tolni.

Az eltolás a 40. beállítástól függően átmérő- és sugárértékként is megadható mind a geometriai, mind a kopási értékekhez. Ha átmérőt adnak meg, akkor az eltolás mértéke a megadott érték fele lesz.

A tényleges eltolási értékek a geometriai és a kopási értékek összegei. A szerszám-kompenzáció 2D megmunkálásnál csak az X és az Y tengelyhez elérhető (G17). 3D megmunkálásnál a szerszám-kompenzáció az X, az Y és a Z tengelyhez is elérhető (G141).

A G41 hatására a szerszám-kompenzáció bal oldali értelmezésű. Ez azt jelenti, hogy a vezérlés a szerszámot a programozott útvonaltól balra mozdítja (mozgásirányba nézve), kompenzálandó a szerszámeltolások táblázatában megadott szerszámsugarat vagy -átmérőt (lásd 40. beállítás). A G42 a jobb oldali szerszám-kompenzációt választja ki, azaz a szerszám mozgásirányba nézve a programozott útvonaltól jobbra tolódik el.

A G41-gyel vagy G42-vel Dnnn-t is programozni kell a megfelelő eltolási szám kiválasztása érdekében a sugár/átmérő-eltolási oszlopból. A D-vel használandó szám a szerszámeltolások táblázatának bal szélső oszlopában helyezkedik el. A vezérlés által a szerszámkompenzációhoz használt érték a GEOMETRIA oszlopban, a D alatt (ha a 40. beállítás ÁTMÉRŐ) vagy az R alatt (ha a 40. beállítás SUGÁR) található.

Ha az eltolási érték negatív, akkor a szerszámkompenzáció úgy működik, mintha a program az ellentétes G-kódot adta volna meg. A G41-hez megadott negatív érték tehát olyan hatással jár, mintha a G42-höz az érték abszolútértékét adták volna meg. Ha a szerszám-kompenzáció (G41 vagy G42) is aktív, akkor körmozgásra csak az X-Y sík (G17) alkalmazható. A szerszám-kompenzáció csak az X-Y síkbeli kompenzációra korlátozódik.

A G40 kód törli a szerszám-kompenzációt. Bekapcsoláskor ez a gép alapértelmezett állapota. Ha a szerszámkompenzáció nem aktív, a programozott útvonal ismét azonossá válik a szerszám középpontjának útvonalával. Aktív szerszám-kompenzáció mellett a program nem fejezhető be (M30, M00, M01 vagy M02).

A vezérlés egyszerre csak egy mozgásblokkot hajt végre. A mozgásblokk végrehajtása közben azonban a következő két (2) blokkot is elemzi előzetesen, hogy azokban nincs-e X vagy Y irányú mozgás. A vezérlés ezt a (3) blokkot ellenőrzi, hogy nem tartalmaznak-e információkat az interferenciáról. Az 58. beállítás vezérli azt, hogy a szerszám-kompenzáció e része hogyan működjön. A 58. beállítás értéke Fanuc vagy Yasnac lehet.

Ha az 58. beállítás értéke Yasnac, akkor a vezérlésnek képesnek kell lennie a szerszám oldalát a beprogramozott kontúr összes élén végigvezetni úgy, hogy nem vág bele a következő két mozgásba. A körmozgás minden külső szöget összeköt.

Ha az 58. beállítás értéke Fanuc, akkor a vezérlésnek nincs szüksége arra, hogy a szerszám oldalát a beprogramozott kontúr összes élén végigvezesse a túlvágás megakadályozására. Ha azonban a szerszám útvonalát úgy programozzák, hogy a túlvágás nem kerülhető el, akkor a vezérlés riasztást generál. A vezérlés a legfeljebb 270 fokos külső szögeket éles sarokkal köti össze. A 270 foknál nagyobb szögű külső szögeket a vezérlés egy további lineáris mozgással köti össze.

Ezek az ábrák azt mutatják, hogy az 58. beállítás lehetséges értékeinél hogyan működik a szerszám-kompenzáció. A szerszám sugaránál kisebb, a korábbi mozgásra merőleges fogásvétel csak a Fanuc-típusú beállításnál működik.

Ha körmozgásban használják a szerszám-kompenzációt, akkor lehetőség van a programozott sebességek átállítására. Ha a tervezett befejező fogás egy körmozgás belső részén van, akkor a szerszámot le kell lassítani, hogy a kerületi előtolás ne legyen nagyobb a programozó által tervezettnél. Ha azonban a sebesség túlzottan lecsökken, akkor problémák léphetnek fel. Emiatt a 44. beállítás korlátozza az előtolás módosításának mértékét ilyen esetben. A beállítás 1% és 100% között történhet. 100% esetén sebességváltozás nincs. 1% esetén a sebesség a programozott előtolási sebesség 1%-áig lassítható.

Ha a fogásvétel körmozgás külső oldalán történik, akkor a névleges előtoláshoz képest gyorsulás nincs.

Ebben a szakaszban ismertetjük a G02 (körinterpoláció óramutató járásával megegyezően), G03 (körinterpoláció óramutató járásával ellentétesen) és a szerszám-kompenzáció (G41: szerszám-kompenzáció bal, G42: szerszám-kompenzáció jobb) kódok használatát.

A G02 és G03 segítségével a gép körmozgások és sugarak vágására programozható. Profil vagy kontúr programozásakor általában a két pont közötti sugár megadásának legegyszerűbb módja az R parancs és egy érték megadása. Teljes (360 fokos) körmozgáshoz I vagy J értéket kell megadni. A kör egyes szakaszai a kör felosztását mutató ábrán láthatók.

Ha e szakaszban használnak szerszám-kompenzációt, akkor a szerszám pontosan egy adott mennyiséggel tolható el, és a profil vagy kontúr pontosan a megadott méretek szerint munkálható meg. Szerszám-kompenzáció használata esetén a programozási idő és a programozási számítási hiba valószínűsége alacsonyabb, mert ekkor valós méretek programozhatók be, és a munkadarab mérete és geometriája könnyen kontrollálható.

A következőkben a szerszám-kompenzáció néhány alapszabálya olvasható. A sikeres megmunkálási művelet érdekében ezeket pontosan be kell tartani. A programok megírásánál tehát mindig vegye figyelembe e szabályokat.

1. A szerszám-kompenzációt olyan G01 X,Y mozgásnál kell BEkapcsolni, amely nagyobb, mint a szerszám sugara, ill. a kompenzálandó méret.
2. Ha a szerszám-kompenzációt használó művelet kész, akkor a szerszám-kompenzációt a BEkapcsolás szabályaival azonos feltételek szerint kell KIkapcsolni, azaz amit betettek, azt ki is kell venni.
3. A szerszám-kompenzáció során a szerszám sugaránál kisebb lineáris X,Y mozgások a legtöbb gépnél esetleg nem működnek. (Pozitív eredményekért az 58. beállítást állítsa Fanuc-ra.)
4. G02 vagy G03 ívmozgás közben a szerszám-kompenzáció nem kapcsolható BE vagy KI.
5. A szerszám-kompenzáció aktív állapotában a gép riasztást ad, ha egy belső ívet az aktív D érték által definiáltnál kisebb sugárral munkálnak meg. Ha az ív sugara túl kicsi, akkor a szerszámátmérő nem lehet túl nagy.

Az előprogramozott ciklusok olyan G-kódok, melyek bizonyos ismétlődő műveletek elvégzésére, pl. a fúrásra, menetfúrásra, ill. furatbővítésre alkalmasak. Az előprogramozott ciklusok ábécé-címkódokkal definiálhatók. Ha az előprogramozott ciklus aktív, a gép ellenkező utasítás hiányában az új pozíciók parancsba adásánál mindig végrehajtja a definiált műveletet.

Az előprogramozott ciklusok feladata a megmunkálási program leegyszerűsítése. A leggyakoribb Z tengelyirányú ismétlődő műveletekhez, pl. a fúráshoz, menetfúráshoz, ill. furatbővítéshez állnak rendelkezésre előprogramozott ciklusok. Az aktív előprogramozott ciklust a rendszer minden új tengelypozícióban végrehajtja. Az előprogramozott ciklusok a tengelymozgásokat gyorsjáratként (G00) hajtják végre, az előprogramozott ciklus által tartalmazott művelet pedig a tengely elmozdulása után történik meg. Ez a G17 és G19 ciklusokra, valamint az Y tengelyes esztergák Y tengelyirányú mozgásaira vonatkozik.

Mind a négy előprogramozott furatbővítési ciklus hurokba vihető a G91-ben (Növekményes programozási mód).

• A G81 előprogramozott fúrási ciklus számít az alapvető fúrási ciklusnak. Sekély furatok fúrására, illetve belső hűtés hűtőközegfúrási ciklus ésbelső hűtés hűtőközegével (TSC) történő fúrásra szolgál.
• A G82 előprogramozott pontfúrási ciklus ugyanaz, mint a G81 előprogramozott fúrási ciklus, kivéve, hogy itt várakozás is lehetséges a furat alján. Az opcionális Pn.nnn argumentum adja meg a várakozás időtartamát.
• A G83 előprogramozott normál mélylyukfúrási előreprogramozott ciklus tipikusan mély furatok fúrásához használatos. A mélylyukfúrás mélysége lehet változó és állandó is. Qnn.nnn. Q értéket ne használjon, ha I,J,K szerepel a programban.
• A G73 előprogramozott nagysebességű mélylyukfúrási ciklus ugyanaz, mint a G83 előprogramozott normál mélylyukfúrási ciklus, kivéve, hogy a mélylyukfúró visszahúzását a 22. beállítás (Előprogramozott ciklus Delta Z) határozza meg. A mélylyukfúrási ciklusok a fúrófej átmérőjének háromszorosánál mélyebb furatok készítéséhez javasoltak. Az I által megadott kezdeti mélylyukfúrási mélységet általában 1 szerszámátmérővel megegyező méretűre kell beállítani.

Kétféle előprogramozott menetfúrási ciklus létezik. Minden előprogramozott menetfúrási ciklus hurokba vihető a G91-ben (Növekményes programozási mód).

A normál menetfúrási ciklus a G84 (Előprogramozott menetfúrási ciklus). E ciklus jobbmenetek fúrására alkalmas.

A G74 (előprogramozott fordított menetfúrási ciklus) a fordított irányú menetfúrási ciklus. E ciklussal fúrhatók balmenetek.

(5) féle előprogramozott furatbővítési ciklus létezik. Minden előprogramozott furatbővítési ciklus hurokba vihető a G91-ben (Növekményes programozási mód).

• A G85 előprogramozott furatbővítési ciklus számít az alapvető furatbővítési ciklusnak. A ciklus a kívánt mélységig furatbővítést végez, majd visszatér a megadott magasságra.
• A G86 Furatbővítés és leállás előprogramozott ciklus megegyezik a G85 előprogramozott furatbővítési ciklussal, kivéve, hogy az orsó a furat alján leáll, mielőtt visszatérne a megadott magasságra.
• A G89 Furatbővítés befelé, furatbővítés kifelé előprogramozott ciklus ugyanaz, mint a G85, kivéve, hogy programozott várakozást iktat be a furat alján, majd a furatbővítés a megadott előtolási sebességgel akkor is folytatódik, amikor a szerszám visszatér a beállított pozícióba. Ez eltér a többi előprogramozott furatbővítési ciklustól, mivel azoknál a szerszám gyorsjáratban, ill. kézi léptetéssel áll vissza a visszatérítési pozícióra.
• A G76 előprogramozott finom furatbővítési ciklus a megadott mélységig kibővíti a furatot, majd a furatbővítést követően a szerszámot eltávoíltja a furattól, mielőtt visszahúzná.
• A G77 előprogramozott fordított furatbővítési ciklus hasonló a G76-hoz, kivéve, hogy a furat bővítése előtt a szerszámot eltávoíltja a furattól, majd lefelé mozdul a furatba, és a megadott mélységig kibővíti azt.

Az R síkok, azaz az ún. visszatérési síkok olyan G kódos parancsok, amelyek az előprogramozott ciklusok során megadják a Z tengely visszatérési magasságát.

Az R síkot megadó G kódok addig aktívak, amíg a velük használt előprogramozott ciklus. A G98 Előprogramozott ciklus - Visszatérés a kezdőpontba utasításra a Z tengely abba a magasságba tér vissza, ahol az előprogramozott ciklus megkezdése előtt a Z tengely tartózkodott.

A G99 Előprogramozott ciklus - Visszatérés R síkba utasításra a Z tengely abba a magasságba tér vissza, amelyet az előprogramozott cikluson belül az Rnn.nnnn argumentumban megadnak.

A különleges G kódok az összetett marási műveletekhez használhatók. Ilyen G kódok a következők:

• Gravírozás (G47)
• Zsebmarás (G12, G13 és G150)
• Forgatás és méretarány (G68, G69, G50, G51)
• Tükörkép (G101 és G100)

A G47 szöveggravírozó G-kód révén egyetlen kódblokkal szöveget (köztük egyes ASCII-karaktereket is) vagy egymást követő sorozatszámokat lehet gravírozni.

A gravírozásról további információkért lásd G47 Szöveg gravírozása (00 csoport).

A Haas vezérlés kétféle típusú zsebmarási G kódot kínál:

A körkörös zsebmarás a G12 Körkörös zsebmarás az óramutató irányába, valamint a G13 Körkörös zsebmarás az óramutatóval ellentétes irányba G kódokkal történhet.

A G150 Általános célú zsebmarás kód alprogramot használ a felhasználó által definiált zsebgeometriák megmunkálására.

Az alprogramban megadott geometriának teljesen zárt alakúnak kell lennie. A G150 parancs X-Y kezdőpontjának a teljesen zárt alak határvonalán belülre kell esnie. Ha ez nincs így, akkor megjelenhet a 370. riasztás (Zsebdefiníciós hiba).

A zsebmarási G-kódokról további információkért lásd G12 Körkörös zsebmarás CW / G13 Körkörös zsebmarás CCW (00 csoport).

MEGJEGYZÉS:  E funkciók használatához meg kell vásárolni a Forgatás és méretarány opciót. Az opciónak 200 órás kipróbálási változata is elérhető.

A G68 Forgatás feladata, hogy a koordinátarendszert a kívánt síkba forgassa. Szimmetrikus mintázatok megmunkálásához e funkció együtt használható a G91-gyel (Növekményes programozási mód). A G69 törli az elforgatási módot.

A G51 Méretarány parancs a G51 után következő blokkok pozicionálási értékeinek mindegyikére hatással van. A G50 törli a méretarányt. A méretarány használható együtt az elforgatással, azonban először mindenképpen a méretarányra vonatkozó parancsot kell kiadni.

Az elforgatási és méretarányos G-kódokról további információkért lásd Elforgatás (16. csoport).

A G101 Tükörkép engedélyezése utasítás tükrözi a tengelymozgást a megadott tengelyre. A 45-48, 80 és 250 beállítások engedélyezik a tükrözést az X, Y, Z, A, B és C tengelyekre.

A tükrözés középpontja a tengelyen az Xnn.nn argumentummal adható meg. Ez az argumentum megadható a gépen engedélyezett Y tengelyre, ill. a beállításokban is, argumentumként a tükrözendő tengelyt alkalmazva. A G100 törli a G101-et.

A tükörképezési G-kódokról további információkért lásd G100/G101 Tükörkép engedélyezése/tiltása (00 csoport).